A bejegyzés tanulsága: kezét-lábát csókoltatom a tegnapi közterület-felügyelő triumvirátusnak.
Mégpedig.
Ténykérdés, hogy van annak valami keleteuropéer bája, hogy a Borin minden nap lehet vásárolni rózsát, bugyit, türülközőt, lejártszavatosságúcsokit, bőrkesztyűt, látcsövet, akciósvajretket, főznivaló csemegetakarmánykukoricát, kupac paprikát, nájlondzsörzé nadrágot, valódiborjúbőrkabát, porcelánfejű babát, nyekergősétáló plüssképződményt, ilyesmit, de van ám annak hátulütője, hogy az ember [lánya] komoly [wo]manőverezésre kényszerül, ha a hévtől el akar jutni akármelyik villamosig. Ezért jók a közterület-felügyelők. Mert néha megjelennek ők, & akkor az alkalmi papírdobozstandok a remek árucikkekkel & remek árusaikkal egyetemben futólépésben távoznak. Egyébként az is hátulütőnek számít, hogy a híd alatt penetráns húgyszag lebeg, meg hogy szanaszéjjel találhatók kupac szemetek. Részletkérdés.
Tegnap a villamosra várva volt szerencsém nemodafigyelést tettetni, amikor a fenti triumvirátus éppen tettenért egy kis csapatot, akik rózsát árultak. Szaladtak volna el, könyörgöm. [Meskete: egy amcsi ismerősömnek egyszer élőben szemléltettem, milyen az, amikor megérzik a felügyelőszagot, egy hétig nem tudott másról beszélni. Módfelett szórakoztatónak találta.] A kiscsapat is hárman volt, kettő beszélt velük, egy pedig mintegy össznépileg kifejtette a véleményét, azaz üvöltött, mint a sakál, hogy titeket anyátok a kutyával etetett egy tányérból, meg hasonlók, miszerint apádgeci. A triumvirátus pedig próbálta dolgát végezni, de csak azt kapták, hogy kizsákmányoló szemétláda, népnyúzó köcsög, meg hasonlók. Aztán jött a hirtelen témaváltás: Miva', szerinte' nem tudla' lefizetni? Az egyik triumvir úgy nézett rájuk, mint borjú az új kapura, aztán közölte, hogy nem. Kicsit még huzavonakodtak, aztán felügyelőék föladták & elmentek. Akkor mindhárom elkezdett utánuk ordítozni, sejted, mit. Végkövetkeztetés: korán kezdtétek a terrort, komcsi patkányok, de meglátjátok, mi lesz a parlamentné'!
Hadd gratuláljak. Ezennel.
Annak is, aki bármilyen okot talál arra, hogy ilyen emberekkel önként elegyedjen. Ha magasztosnak véli az okot, pláne. Meg annak is, aki per se legalább ötvenszer magyarabb nálam, hiszen annyival többen olvassák, bár szerinte a kandúr angolul jobban hangzik. Azért külön, mert a hátára írja önként, hogy az effélékkel elegyedni hajlandó. Meg annak is, aki szerint a helyesírási szabályzat a köszönőnél szorosabb viszonyban vagyon a magyar nyelvvel, sőt a szabályzat hol szó szerinti felbüfögése, hol teljesen öntörvényű átértelmezése szerinte egyet jelent a nyelvészkedéssel. Végülis zsák a foltját, majd szagolgathatják egymást a Kossuth téren.
Előrebocsátom, nagyon zabos leszek, ha a kettes közlekedésében zavar támad. Akkor is, ha nem, csak éppen a tujáknál beszüremkedik a szarszag a becsületkasszás trikolór tojtojokból.
& kezét-lábát csókoltatom a közterület-felügyelő triumvirátusnak, akik a nyakukba kapták a bilit, pedig csak az én akadálymentes közlekedésemért próbáltak lenni csepp a tengerben.